Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BALATONFŐKAJÁR

 

Község Veszprém megye keleti csücskében a Balatontól 3 km-re. Területét érintette a hajdani Pannonia provincia egyik jelentős főútvonala, amelyen Vindobonán (Bécs) Carnuntumon (Pozsony) áthaladva Sopianae (Pécs) irányába haladhattak békés polgárok és légiók egyaránt. Ezt a kort idézik a Kr.u. 2-3. századból származó régészeti leletek (többek között, egy korsóban talált többtucatnyi római pénz), amelyek a 60-as évek elején kerültek napvilágra.
Első okleveles említése - Villa Quaiar néven - 1086-ból kelteződik. Valószínűleg a legkorábbi időktől két neve volt: Kajár és Hangony. Mindkettő jelentése ("kiáltó", "összehívó") egy ősi hivatalra: a király vagy a bírák ítéletének kihirdetőjére utal; ezt a tisztséget - az oklevél tanúsága szerint - Kajár comes látta el.

Már 1332-ből van arra adatunk, hogy egyházas hely. 1437-től a bakonybéli apátság, majd a veszprémvölgyi apácák és a veszprémi püspökség tulajdona. Virágzó település: lakói a falu határában húzódó lankás domboldalakon szőlőt termelnek, és hála a Balaton közelségének halászattal foglalkoznak.
A falut már zömmel módos, református gazdák lakták. Az ő kezük munkáját dicséri az 1794-ben késő barokk és kora-klasszicista elemekkel díszített hatalmas templom, amely a község közepén egy dombra épült, és impozáns méreteivel ma is lenyűgöző látványt nyújt.
 
A rendszerváltást követően 1993/94-ben megoldódott a vezetékes gázellátás, illetve megkezdődött a telefonhálózat kiépítése. 2005 óta a falu teljesen közművesített. Napjainkban Balatonfőkajár 650 lakóházának nagy többsége új vagy felújított, lakóinak száma 1400 fő.
  

bpe-ozonenetwork-banner.jpg

ozonnetwork.hu/index.html

 www.balatonfokajar. hu © Minden jog fenntartva.
Az oldal tartalmának másolása vagy egyéb felhasználása engedélyhez kötött.